�j bejegyz�s Friss�t�s

2017.03.08. 20:49 Fritzy

A hatalom �ra (�rta: Fritzy)   Etheria f�ldj�n volt egy hatalmas Puszta ahol a minotauruszok, Sartek nagy�r n�pe �lt. T�bb t�rzset foglalt mag�ba a ter�let �s volt egy Sarroton nev� t�rzs ahol megsz�letett egy k�l�nleges minotaurusz f�rfi, Digharn Togaz. Nev�nek jelent�se a t�rzs nyelv�n anyit tett: Igazs�gos bika. Sz�lei egyszer� t�rzstagok voltak. Apja Faddar Togaz egy katonai vezet� volt aki elesett a minotauruszok h�res �nnep�n, mikor t�rzsf�n�k c�m�rt megharcoltak a legnagyobb harcosok Sartek nagy�k (a minotauruszok legf�bb isten�nek, a h�bor� lovas�nak) tisztelet�re. Anyja egy s�m�n le�nya, gy�gy�t�n� volt. Neve nem volt, ugyanis a Sarroton t�rzsben csak a f�rfi minotauruszoknak lehetett nev�k �s szavuk (joguk). Digharn m�r ifj�k�nt k�l�nc/k�l�nleges volt. A legt�bb t�rzseb�li egyetlen c�lja, hogy rangot �s nevet szerezzen. M�s nem is �rdekelte �ket, ez�rt b�rkit eltiportak. Digharn azonban nem tartozott k�z�j�k. Anyja nagy harcoss� akarta nevelni, de sajnos a gy�gy�t� hivat�sa hat�ssal volt a fi�ra. A kis Digharn m�r fiatalon a puszt�t j�rta anyj�nak gy�gyf�veket keresni �s ekkor szeretett bele a term�szetbe. Vegyes �rzelmek d�ltak benne... Ott volt a becsv�gy, hogy t�rzse megbecs�lje. De ott volt a term�szet is ami b�k�s volt �s nem akarta puszt�tani. Term�szet�n�l fogva �rz�ke volt a r�szletek �rz�kel�s�ben. Ez megnyilv�nult harci teljes�tm�ny�ben. Ugyan nem volt sem a legnagyobb, sem leger�sebb, se pedig leggyorsabb bika, viszont harci technik�j�t olyan finomra csiszolta, hogy a t�rzs legtehets�gesebb ifj�j�nak tartott�k. Gyors, c�lratart� csap�sokkal k�nnyen legy�zte a t�rsait mikor p�rviadalokon kellett pr�b�t tenni�k. Mindenki nagy meglepet�s�re mikor t�rzsf�n�k v�laszt�s �nnep�re ker�lt a sor, � is besz�lt a p�rbalyokba. Senki nem gondolta, hogy lehetne b�rmi es�lye... Azonban sorra legy�zte ellenfeleit �s a viadal v�g�n legy�zte V�res Szarv Garnhort, apja gyilkos�t aki nem mellesleg apja testv�re is volt. A minotauruszok ki�lltak egym�s mellett a csat�ban, t�rzsharcokban, csal�dharcokban. Egyetlen kiv�tel Sartek �nnepe, a t�rzsf�n�k v�laszt�sa volt ahol ha kellett, k�m�letlen�l gyilkolt�k le egym�st, ezzel adva tiszteletet Sarteknek. A nagy�r tisztelet�re v�res harcokat folytattak, k�m�let n�lk�l meg�lve t�rsaikat, hogy csak a leger�sebb lehessen a t�rzs vezet�je. Nem mindegyik t�rzs vallotta ugyan ezeket az elveket, de a Sarroton �s k�zeli t�rzsek igen. Digharn, miut�n nagyb�tty�t legy�zte, lev�gta a fej�t �s ki�ll�totta h�za el�, ezzel megal�zva �t... De nem ez volt az egyetlen felh�borod�st kelt� cselekedete. Gy�zelme ut�n vissza dobta t�rzsf�n�ki c�m�t �s elt�nt.. (nem sejtett�k, hogy csak apj�n akart bossz�t �llni) Elutazott Sartek labirintus�hoz (ami egy erd�labirintus volt), hogy tanuljon a term�szetr�l. A puszt�n �l�  t�rzsek k�z�l sokan tartottak ett�l az erd�t�l. A l�t�t�vols�g kicsi, h�la a k�dnek �s a buja n�v�nyzetnek. B�rhonnan vesz�ly leselkedhetett az emberre. Digharn azonban nem f�lt.. elutazott megkeresni a druid�kat, az erd� b�lcseit. Gyerek kora nagy �lma v�lt val�ra mikor v�gre r�juk lelt. K�nnyen tanulta a term�szet m�gi�t amit a druid�k haszn�ltak. Ez k�sz�nhet� volt hatalmas tud�sszomj�nak �s nagyapj�t�l �r�k�lt m�gia �rz�kenys�g�nek. �vek teltek el tanul�ssal, m�g v�g�l vissza t�rt a faluj�ba. Visszat�rve azonban meglepetten tapasztalta a sz�rny� v�ltoz�sokat: Garnhort fia, Batodar lett a t�rzsf�n�k aki kiv�geztette Digharn s�m�n nagyapj�t �s gy�gy�t� anyj�t, kopony�jukat pedig ki�ll�totta a falu k�zep�re. Ez a t�r�s �r�kre megv�ltoztatta Digharn gondolkod�s�t. �gy �rezte azzal, hogy elment, hogy b�k�t leljen hamis �t volt aminek �ra a rokonai hal�la volt. Olyan m�ly t�r�s lett a lelk�ben, hogy �jra �rtelmezte a term�szetr�l alkotott k�p�t. �gy gondolta, a term�szet val�di t�rv�nye, hogy az er�s uralkodik a gyenge elpusztul. N�h�ny pillanat ami egy �r�kk� val�sgnak t�nt szem�ben, �j l�ny lett... felsz�nre t�rt minotaurusz �nje, az agressz�v, tombol� bika.  A driud�k tud�s�t a b�k�s �t helyett arra akarta felhaszn�lni, hogy seg�ts�g�vel uralkodhasson �s �gy teremtsen b�k�t.  Digharn p�rbajra h�vta unokatestv�r�t, aki azonban elmondta, Digharnnak ki kell �llnia t�rzsf�n�ki p�rbajsorozatot a jel�ltek ellen. Digharn �llt el�be.. 4 jelentkez� volt rajta k�v�l. Az els� h�rom kiv�gz�se sokkolta az am�gy barb�r minotauruszokat is. Digharn szarv�val feld�h�dve darabokra t�pte ellenfelei test�t a szarv�val. Fej�ket let�pte tes�kr�l majd hatalmas l�p�ssel z�zta �ssze kopony�jukat. De el�tte, m�g �ltek szarv�val felhas�totta melkasukat, kez�vel kit�pte sziv�ket �s megette. A t�rzsre fajt�n bel�li kannibalizmus nem volt jellemz� ez�rt mindenki meglep�d�tten n�zte. Az utols� ellenf�l vissza l�pett a harct�l, de k�s� volt. Digharn kicsavarta a nyak�t. Batodar egy j�l megtermedt, csupa izom bika volt. Fajt�j�nak kiemelked� p�ld�nya aki egy minotaurusz kir�ly erej�vel b�rt. Biztosra vette gy�zelm�t. Digharn azonban megmutatta a term�szet erej�t. Eleven t�zet id�zett meg t�zelement�l k�p�ben aki t�zgoly�kkal t�madta Batodart, de mind hi�ba. A l�ngol� bestia hatalmas fejsz�j�vel kett� szelte a t�zet aki elt�nt. Digharn ezut�n �gy d�nt�tt, hat�sosabb attrakci�ra lesz sz�ks�g. A f�ldb�l megremegett, egy �reg keletkezett rajta �s egy bunk�sbot cs�szott ki. Digharn megragadta �s neki t�madt ellnfel�nek. Batodar minden csap�s�t kiv�dte a bunk�sbot, majd egy er�sebb ellencsap�s k�vetkezett. Batodar f�radtan rogyott �ssze, teste tele v�rz�, t�tong� sebekkel amiket a bunk�sbot t�sk�i okoztak. Digharn ezzel szemben s�rtetlen maradt. A harc ut�n, miel�tt Batodar elv�rezhetett volna, Digharn ellenfel�nek kit�pte sziv�t, megette. Fej�t puszta kez�vel t�pte le, majd test�t a krokodilok el� vetette. Most ism�t Digharn� volt a gy�zelem, �s elfogadta a t�rzsf�n�ki helyet. Ezut�n nagy csat�k vett�k kezdet�t...  Digharn egyes�teni akarna a puszta n�peit ez�rt sorra ig�zta le azokat. N�p�nek �j szok�sai lettek. Meg�rtett�k, hogy a kor�bbi n�zet miszerint a term�szetre nem kell figyelni t�ves. Digharn megmutatta a term�szet erej�t �s tudatta n�p�vel, csak akkor lehet csat�zni ha van ut�np�tl�s (pl. f�t kell �ltetni mert elfogy a fa). De ha leig�zz� a term�szetet, kifogy a tartal�k. Ezut�n a leig�zott t�rzsek vagy felvett�k ezt a term�szet k�zeli filoz�fi�t vagy elpusztultak. Nagy csat�ir�l �d�kat zengtek. A riv�lis minotaurusz t�rzsek ellen harcoltak, mikor a felh�tlen �gb�l vill�mok csaptak le  ellenfeleikre. Vagy mikor az erd� melett barb�rokra t�madtak Digharn az erd�be szaladt.. Az erd� megelevendett, nagy morajl�s ut�n eleven f�k (entek) l�ptek ki a f�k k�z�l. Hatalmas l�baikkal �sszez�zt�k a barb�rok sereg�t. Legend�kat zengtek Digharn kegyetlns�geir�l is. A minotauruszokat meg�lt�k, de m�s n�pekre sokkal rosszabb sors v�rt. Fel�ldozt�k, megk�nozt�k, megett�k �ket.  Digharnt�l m�g a t�bbi minotaurusz t�rzs is tartott. �gy d�nt�ttek h�t, hogy a barb�rokkal sz�vetkezve Digharnra t�madnak, mikor a puszt�n csat�b�l visszat�r megpihenni. Hallottak a kor�bbi csat�ir�l, ez�rt erd�kt�l t�voli, napos id�ben akartak lecsapni. Az 1000 f�s elit minotauruszokb�l �s barb�rokb�l �ll� sereg f�nyes nappal ment t�madni. A l�pt�k alatt remegett a f�ld. P�r sz�z m�terre megk�zel�tett�k Sarroton t�rzs faluj�t ami ekkora m�r Digharn birodalm�nak k�zpontjak�nt emlegettek. A kor�bbi s�tras faluba m�r apr�bb piramisok �lltak Digharn �s Sartek tisztelet�re, a v�rost pedig �sszef�gg� k�fal v�dte. A sereg k�zel j�rt, de meg�lltak mikor hatalmas remeg� f�ldmozg�st �reztek a falu ir�ny�b�l. A fal hozz�juk legk�zelebb es� b�sty�ja �sszeomlott, a porfelh� elt�t �s m�g�tte a feltett kez� Digharn v�lt l�that�v�. A sz�l hirtelen, a semmib�l el�t�nve egyre er�sebb� v�lt. Percek alatt s�t�t felh�k gy�lekeztek az �gen... Igazi vihar kezdett tombolni. Az 1000 f�s sereg �rezte, hogy baj van, egy emberk�nt �rz�kelt�k a ter�szet feletti er�k mozg�s�t. S�t�ts�gbe borult a puszta, sz�l mell� zuhog� es� p�rosult. A sereg nem mozdult, csak n�zt�k Digharnt. A f�ld�n t�cs�k lettek mindenhol, amik mikor el�g naggy� lettek, elemelkedtek a f�ldr�k �s szab�lytalan, hull�mz� bubor�kokk� v�ltak. A sereg csak n�zett, de mire �szbe kaptak k�s� volt. A t�cs�k v�z element�lokk� v�ltoztak akik a sereget nagyot �t� v�zsug�rral �s sz�r�-v�g� j�g szil�nkokkal sorozt�k meg. A sereg pr�b�lt v�dekezni, t�madni de mind hi�ba. A zuhog� es� az element�lokat azonnal regener�lta, akik viszont sz�tplaccsantak hamar �j j�tt helyett�k a t�cs�kb�l. Az 1000 f�s sereg 600-ra cs�kkent n�h�ny perc alatt. �szbe kapta �s menek�l�re fogt�k... �s Digharn ekkor t�madott. A falon �t�tt r�sen, (melyet ki tudja, hogy a kez�vel, var�zslattal vagy egy�b m�don �t�tt) kirohant, m�g�tte nagyj�b�l 150 minotaurusszal. A menek�l� sereg nyom�ba szeg�dtek, v�rengz� harcra �hes tekintettel v�gt�k sz�t �ket. Voltak minotauruszok akik test�kre er�s�tett, ak�r 20 darab dob�fejsz�vel rohantak a menek�l�k ut�n. Ut�nuk dobt�k a fejsz�ket. Sz�mtalan ellens�g hullott el azonnal a tark�j�ba vagy h�t�ba has�t� fejsz�k �ltal. A szerencs�tlenebbeknek a l�b�t tal�lt�k el akik f�jdalomt�l rogytak �ssze. A 600 f�b�l hamar 300 menek�l� lett aki �letben maradt. Digharn azonban nem hagyta �ket elmenek�lni. Mormolt valami var�zsig�t, amit�l a menek�l�k �gy �rezt�k, a test�k t�bbsz�r�s�re nehezedik. Lelassultak, alig tudtak mozogni. Volt aki menek�lni pr�b�lt, m�sik felismert�k milyen hasztalan is lenne. �gy v�rt�k a hal�lt vagy harcoltak utols� lehellet�kig. P�r �ra alatt, d�lut�nra v�get �rt a csata. A v�z element�lok elp�rologtak, a s�t�ts�g elt�n, kis�t�tt a nap �s a mez� tele volt hull�kkal. Az 1000 f�s seregb�l alig 100 maradt �letben. R�juk azonban keser� sors v�rt. Az ember barb�roknak nem volt es�ly�k. Aki el�g er�s volt, ment rabszolg�nak. A gyeng�ket megk�nozt�k, fel�ldozt�k Sarteknek �s/vagy megett�k. A minotauruszok jobb helyzetben voltak. Aki �nk�nt csatlakozott, r�szt vehetett egy torn�n amin a legjobbak �lhetnek �s csatlakozhatnak Digharn sereg�be. Aki nem el�g er�s, vagy nem csatlakozik meg�lt�k. Digharn �gy gondolta, a minotauruszok jobbak ann�l, mintsem hogy rabszolg�k legyenek mint az alantas emberek, ez�rt azokat meg�lte akik nem m�lt�ak minotaurusznak. A csata �ldozatai szint�n ter�t�kre ker�ltek. A csontokb�l d�szt�rgyakat k�sz�tettek. Digharn, hogy ad�zzon k�t isten�tett szimb�lum�nak, Sarteknek �s a term�szetnek, csin�ltatott mag�nak egy tr�nt ellenfelei kopony�ib�l. Bar�r kopony�kb�l �llt kiv�ve 3 minotaurusz kopony�t. K�z�pen a tr�ntet�n unokatestv�re kopony�ja d�szelgett, a 2 karfa v�g�n pedig a tr�nteremmel szembe n�zett 1-1 koponya, melynek a tr�n bels� fel� es� szarv�t lev�gt�j, hogy ne sz�rja a tr�non �l� kir�lyt. A lev�gott szarvakb�l 1-1 kup�t k�sz�tettek melyek a koponya tetej�n foglaltak helyet egy �regben. C�ljuk, hogy a kir�llyal koccinthassanak a vend�gek. A tr�nt egy k�sz� n�v�ny lepte be. Els�nek a r�zs�nak n�zn�nk, de csak 3-4 t�z form�j� egyenes szirma volt ami teljesen sz�tfesz�lt, n�hol s�rga, n�hol piros sz�nben pomp�zott. A tr�ntet�n lev� koponya 2 szem�reg�b�l 1-1 vir�g n�tt ki, mintha a koponya bel�lr�l �gne. Ez �s ehez hasonl� n�v�ny ben�tte a falu �p�leteit.  Miut�n ezeknek a csat�knak, esem�nyeknek h�re ment, a minotauruszok �s barb�rok nem mertek szembe sz�llni vele, f�lv�n att�l, hogy a hal�ln�l is rosszabb sors v�r r�juk. Eme n�vekv� fenyeget�snek a h�re messze eljutott. Etheria n�pei k�z�tt h�re ment, hogy egy minotaurusz term�szet m�gus egyes�ti a t�rzseket �s f�lelmetes ereje van. A h�r eljutott Daros-ba, a vil�g egyik kereskedelmi k�zpontj�ba. Daros kir�lya, Arokk f�lv�n a h�bor�t�l, hatalmas v�rd�jat t�z�tt ki Digharn fej�re, hogy megel�zze a konfliktust. A keresked�k titkos t�rsas�ga (melynek n�h�ny igen gazdag �r is a tagja volt) nagy hasznot l�tott ebben. Azonban tudt�k, hogy b�rgyilkosok hada pr�b�lta m�r meg�lni Digharn viszont a t�bbs�g�k a v�rosba sem jutott be. �gy h�t valaki olyat kellett felb�relni aki nem vall kudarcot. Az �ra nem sz�m�tott, hiszen a keresked�k kimondhatatlanul gazdagok voltak �s Arokk kir�lyt�l sem p�nz akartak, hanem legaliz�lni n�h�ny �zlet�ket ami hossz� t�von komoly nyeres�get termelt volna. Felvett�k a kapcsolatot a S�t�ts�g �sv�nye nev� s�t�t t�nde szervezettel (akik 2000 �ve az eg�sz emberi birodalmat ir�ny�tott�k a h�tt�rb�l, m�ra azonban visszafogottabban tev�kennykednek). Amit a t�nd�k k�rtek, az p�nz �s hatalom az emberi vil�g egy r�sze felett. Hatalmas �ra volt a seg�ts�g�knek, azonban a Darosi keresked�k m�g �gy is bele mentek. A s�t�t t�nd�k a legalkalmasabb harcost k�ldt�k, hogy �lje meg Digharnt. Ez a harcos pedig nem volt m�s, mint Dilelnvern Spiderbat. Dilelnvern jelen volt a nemes t�nd�k els� feh�r tan�cs�n (ami k�zel 3000 �ve volt). �s �reg t�nde, aki Mordaine herceg feh�r tan�csba val� bel�p�s�n�l m�r jelen volt. Igaz, akkoriban gy�gy�t� m�gi�t tanult (amit m�ra m�r elfelejtett), de Mordaine hat�s�ra az id�z� m�gi�kba kezdett, azonban mikor l�tta Mordaine buk�s�t, mikoris Mordaine utols� id�z�se majdnem elpuszt�totta Etheria vil�g�t, �gy d�nt�tt felhagy ezen var�zsl�si �ggal. Olyan var�zslatokat kellett elsaj�t�tania, ami hasznos lehetett az emberi birodalomban val� rejt�zk�d�s�hez �s be�p�l�s�hez. �gy h�t Dilelnvern az ill�zi� m�gi�t kezdte elsaj�t�tani. Els�nek csak a m�sik f�l megt�veszt�s�re f�kusz�lt. Megtanult szinte l�thatatlannak lenni �gy a S�t�ts�g �sv�ny�ben is kamatosztathatta �j tud�s�t. Orgyilkos v�lt bel�le. A szekt�ba bel�pve vette fel a Spiderbat nevet. Nev�t az �jszaka eme k�t f�lelmetes l�ny�r�l kapta. H�t�ra denev�r sz�rnyakat tetov�ltak, mellkas�ra egy hatalmas p�kot. Arca tiszta maradt (orgyilkosk�nt k�nnyebb elvegy�lni ha nincs rajta valami jellegzetes jel, pl tetov�l�s, seb, stb), viszont vil�gos sz�rke, m�r m�r feh�res b�r�n a tetov�l�s f�lelmetesebbnek t�nt mint b�rmely m�s t�nd�n. �gy jel�lte meg �t a S�t�ts�g �sv�nye.   T�rt�nt azonban egy eset ami �j utakra terelte. Amikor 2000 �ve az ember XIII.Cerberus kir�ly elkezdte �rtani a s�t�t t�nd�ket, hi�ba Dilelnvern rejt�zk�d� �s megt�veszt� k�pess�ge, majdnem az �let�vel fizetett �rte. A s�t�t t�nd�ket ezen korban felkutatt�k �s levad�szt�k. Dilernvernre nappal rontottak r�, m�g a h�z�ban aludt. Egy 12 f�s osztag, �l�k�n Bukodirral, a birodalmi had�rral elfogt�k, megvert�k �s cell�ba z�rt�k. Hossz� k�nvallat�snak vetett�k al�. Dilelnvern nem t�rt meg. Seb�t hegek bor�tott�k m�r, mikoris siker�lt megsz�knie. K�s�bb bossz�t �llt Bukodiron. Egy fekete s�t�tt�nde orgyilkos peng�vel �lm�ban sz�rta �t a sz�v�t. El�tte azonban feles�g�t �s feln�tt gyerekeivel is v�gzett, �gy eg�sz csal�dj�t ki�rtotta. Ez volt az utols� orgyilkos akci�ja. Ut�na a fizikai �sszet�z�sek helyett kimondottan csak a m�gi�ra f�kusz�lt. Ill�zi� var�zslatai olyan magas szintre fejl�dtek, hogy piti gyilkoss�gok helyett nagy hadurakkal v�gzett.  Azt besz�lik olyan hatalmasra n�tt ereje, hogy ak�r eg�sz seregeket, hatalmas �si l�nyeket is meg tudott id�zni. Azt besz�lik, olyan hatalmasra n�tt var�zsereje, hogy ak�r �lland�an k�pes volt �rny�k form�ban j�rni, melyben szinte s�rthetetlen volt. Teste is megv�ltozott. Hegeit feket�re festette amik k�r�l v�r�s, v�r szer�/sz�n� tetov�l�sok voltak. Igazi sz�rny k�ls�re tett szert. B�re feh�r, szak�lla �s szak�lla szint�n hossz� �s feh�r. Test�t fejete sebhelyek, v�r�s foltokkal d�sz�tett�k. Arc�nak jobb oldal�t kett� szelte egy ilyen hatalmas v�g�s. Sz�rke ruh�kban j�rt. Hatalmas, f�lelmetes harcosk�nt ismerte meg a vil�g. �s Most � �lt szemben Dighatnnal. Dilelnvern �ttanulm�nyozta a monitauruszok szok�sait. Tudta, hogy akkora sereget nem tud felb�relni, amely szembe sz�llhatna a minotauruszokkal ez�rt valahogy meg kellett gy�znie a kir�lyukat, hogy harcoljon ellene. V�g�lis szerzett bar�tokat m�r a minotauruszokn�l, �gy megszervezte, hogy � is harcolhasson a t�rzsf�n�k c�m�rt a viadalokon. A harcok gyorsan lefojtak. Digharnt ismert�k a minotauruszok, �gy nem sokan mertek ki�llni a m�rk�z�sen. M�g j�t is tett a m�rk�z�snek, hogy egy �j harcos, egy m�sik fajb�l becsatlakozik. Dilelnvern b�lcsen cselekedett, mikor gyorsan, apr�bb tr�kk�kkel �lte meg a minotauruszokat. Digharn nem tudhatta, milyen er�s is s�t�t t�nde ellenfele. Ha gyeng�bbnek hiszi, biztosan nem bolykott�lja a k�z�s harcukat ahol a t�bb ezer �ves m�gus biztosan nyer�nek �rezte mag�t. Persze tudta, hogy Digharn erej�nek cs�cs�n van. A Sarroton minotauruszok els� 10 �v�kben megtanulj�k a minotaurusz alapelveket, megtanulj�k a h�s�get, megismerik a kult�r�t. 10-20 �ves koruk k�z�tt harcosokk� k�pzik �ket. (Digharn 17 �vesen ment a druid�khoz �s 21 �vesen t�rt vissza). 20-30 �ves koruk k�z�tt �rik el a cs�csot, csat�kban vesznek r�szt, 30 �ves korukra veter�nokk� v�lnak. 30-40 �v k�z�tt m�r vezet�k lesznek, meghalnak vagy csal�dot alap�tanak. (Digharn 33 �ves kor�ra kiterjesztette birodalm�t). 40 �v felett m�r nem fejl�dnek. El�rt�k cs�csukat. 50 felett (aki nem halt meg csat�ban) sz�pen hanyatlani kezd. 60 felett m�r b�lcsnek sz�m�t �s a kl�n megbecs�lt tagja lesz. Digharn ekorra 45 �ves, de a druida m�gi�nak k�sz�nhet�en j�val fiatalabbnak t�nt. Digharn nem ismerte ellenfel�t, de �rezte rajta, hogy nem egy egyszer� katona vagy zsoldos. Sokat hallottak a t�nd�kr�l, k�l�n�sen az agyaf�rt s�t�t t�nd�kr�l. Felk�sz�lt a harcra. �p�tettett egy hatalmas n�gysz�gletes ar�n�t kifejezetten ennek a harcnak a tisztelet�re. Sokan voltak k�v�ncsiak a m�rk�z�sre �gy digharn megadta a m�dj�t. A kolosszeum falai magasak voltak, tal�n 100 m�teresek is. Egyenessen felfele mentek. Tele volt p�holyjal, rajtuk l�tr�kkal, hogy fel tudjanak m�szni r�juk a minotauruszok. A hatalmas k�falak tete�re �ri�si tart�lyokat szereltek ahonnan sz�p lassan csepegett le a fekete olajszer� anyag. A tete�t�l lefele 1 m�terrel egy f�kja t�z�nek tete�n folyt v�gig, �gy ami onnan folyt tov�bb az kigyulladva, �gve folyt. A 100x100 alapter�let� kolosszeumban 10 m�terenk�nt volt egy ilyen csepegtet�. A fal olyan magas volt, hogy szinte teljesen s�t�t volt benn, �gy ezek a szerkezetek megt�lt�tt�k s�t�t f�nnyel a belsej�t. Ugyan sok f�st nem volt, de a nyitott tet� engedte a kev�s f�st�t is elsz�llni. Csup�n a tart�lyuk t�lt�ttek be terasz szerepet, be�rny�kolva maguk alatt a csepegtet�t, hogy az esetleges v�z ki ne tudja oltani azt. Az �p�let k�v�lr� m�g f�lelmetesebb volt. T�bb kil�m�terr�l lehetett l�tni a hatalmas n�gyzet alak� �p�tm�nyt, amelynek mind a n�gy oldal�n hatalmas, felfele �vel� szarv meredt az �g fel�. Aki k�zelebb j�tt, m�g ink�bb elborzadt, ugyanis az �p�letre k�v�lr�l halott minotauruszok, emberek �s egy�b n�pek kopony�i �s csontjai voltak felt�zdelve, amit ben�tt a gyan�s n�v�ny. Digharn szeretette az eff�le felhajt�s, ha valami nemes esem�nyr�l volt sz�. Ezzel a k�l�nleges �p�tm�nnyel akart tisztelegni Sartek el�tt, �s eme idegen n�p harcosa ellen v�vott csat�ban akarta felavatni. Az utols� viadalok ut�n Digharn 2 h�tig v�rt a f� �tk�zetre. Dilelnvern addigis minden f�ldi j�val el volt k�nyeztetve. �telek, italok, n�k, edz�partner, amit akart megkapott. Digharn azt akarta, legjobb form�j�t hozza mikor harcolna. V�g�l bej�tt amit szeretett volna. A viadalon mindk�t harcos cs�cs form�ban volt. A csata mindenf�le felvezet�s n�lk�l t�rt�nt (a Sarroton minotauruszok hagyom�nyaihoz h�ven). A harc kezdet�t hatalmas sikolyok jelezt�k, amikoris a minotauruszok szolg�kat kezdtek k�nozni. Ez egy �jfajta ritu�l� kezdete volt. A minotauruszok hatalmas k�sekkel lev�gtak akkora darab b�rt a szolg�k h�t�b�l amekkor�t csak tudtak, majd elkezdt�k s�s citroml�val �nt�zni. A seb elkezdett �sszeh�z�dni, hatatalmas f�jdalom k�s�ret�ben. Ett�l persze a szolg�k f�jdalmukban olyan hangosan ord�tottak, ahogy csak kif�rt a torkukon. Dilelnvern nem akarta elh�znia a harcot, nehogy Digharn valami tr�kk�t kital�lhasson. Felvette az �rny�k form�t... test�t s�t�t f�st vette k�rbe, �ttetsz�v� v�lt teste. Fekete sebei v�r�sen izottak. A minotauruszok nagyr�sze megr�m�lt ett�l. Ij�lyet m�g nem l�ttak. H�t m�g ami ez ut�n k�vetkezett... Dilelnvern felemelte kez�t. Egy s�t�t vill�m felr�ppent, majd els�t�t�lt az �g. A korom fekete �jszak�t csak a csepegtet�kb�l kifoly� �s l�ngra kap� anyag izz� f�nye t�rte meg. A falakr�l visszaver�d� f�ny olyan hat�st kelltett, mintha egy pinc�be vagy kript�ba lettek volna. A s�t�t t�nde ezut�n �ssze tette kez�t, mintha im�dkozna. Elmormolt halkan egy var�zslatot, majd minden ir�nyb�l �rny�kai lettek, akik elt�volodva a f�ldt�l alakot �lt�ttek. Digharnra rontott a nagyj�b�l 20 harcos. Digharn azonban meg sem mozdult. Mikor a harcosok m�r egy karny�jt�snyira voltak, Digharn elord�totta mag�t, mikoris a s�t�t �gb�l f�nyl� vill�mok csaptak le amik a szellem l�nyeket elt�r�lte egy szemvillan�s alatt. Dilelnvern meglep�d�tt. R�g �ta nem l�tott vill�m id�z�st, pl�ne nem minotauruszt�l. Ez�ttal egy szellemet id�zett a t�lvil�gr�l. Digharn a f�ldb�l el�t�r� m�gikus bunk�t id�zett meg, amit megragadva egyetlen �t�ssel csapta kett� a szellemet ami elt�nt ezen l�ts�kr�l. Dilelnvern min�l jobban s�rgetni akarta a gy�zelmet �gy bevetette egyik legf�lelmetesebb fegyver�t... az �rnyharcosok semmi.. a szellem harcos semmi.. de most megid�zett egy hatalmas ill�zi� s�rk�nyt. L�tszatra mintha f�stb�l lett volna. De ha a s�rk�ny nem lett volna el�g f�lelmetes a megjelen�s�vel, bevetette a s�rk�nyokra jellemz� f�lelmetes fegyver�t: a t�zok�d�st. Mivel nem volt evil�gb�l val� igazi s�rk�ny, �gy ink�bb csak forr� g�z szer� t�ze volt, de izz�an forr� leveg�t ok�dott ki. A s�rk�ny ugyan Digharnt vette c�lba, de t�ze olyan nagy ter�letet �rintett, ami m�r vesz�lyes volt a tombol� k�z�ns�gre is. A s�rk�ny felr�ppent, majd neki iramodott �s ok�dta a forr� leveg�t... rep�l�s k�zben maga al� h�nyt, �gy ami f�l�tt elrep�lt az kapott bel�le. �gy j�rt a k�z�ns�g is. A s�rk�ny felrep�lt az ar�na egyik oldala ment�n �s a k�z�ns�gen azon oszlopban eltal�lta.. Akit �rintett az izz� lehellet, annak csontj�r�l a h�st is lemarta. Csontv�zak sz�zai lept�k el a termet. A t�meg �szbe kapott �s java r�sze menek�lni pr�b�lt. Sokan voltak, akik annyira bele �lt�k magukat, annyira �lvezt�k a k�zdelmet, hogy v�llalt�k a hal�l kock�zat�t is, csak r�szei legyenek ennek az esem�nynek. M�sok hitt�k, hogy Sartek megv�di �ket a k�nhal�lt�l. Sajnos azonban hatalmasat t�vedtek. A s�rk�ny elrep�lt a csepegtet� tart�jok felett is aminek hat�s�ra azok felrobbantak a r�juk f�j�d� t�zforrr� leveg�t�l. A robban�s olyan hatalmas volt, hogy a kolosszeum fels� 10 m�tere teljesen lerobbant, ugyanis a tart�jok majdhogynem �sszef�gg�en voltak �sszerakva. L�ncreakci� indult be �s sorra robbantak le a tart�jok �s az alatta k�zel lev� faltet�. A csepegtet�r�l a kolosszeum teljes oldal�n omlott le az anyag ami l�ngra kapott. Olyan lett a kolosszaum beljese mint egy koh�. Aki az ar�na k�zep�re sietett a t�z el�l, azt a lezuhan� k�t�rmel�kek temett�k maguk al�. Alig p�ran �lt�k t�l akik el tudtak menek�lni. Dilelnvern s�rk�nya egyenesen Digharn fel� tartott. Digharn azonban olyat tett amire senki sem sz�m�thatott. Diharn az utols� 10 �vben, mikor m�r el�g sok f�ldet megh�d�tott, r�tal�lt egy titkos tekertcsre amivel kitanulhatta a t�z m�gi�t. Ut�bbi ide�ben ezt fejlesztette, de sosem haszn�lta mert kimer�tette �s a term�szet mellett k�telezte el mag�t. Most azonban szorult a nyaka k�r�l a hurok, �gy d�ntenie kellett. V�g�l �gy d�nt�tt, beveti legf�lelmetesebb fegyver�t, az �gynevezett tizes t�zvar�zslatot, az Armageddont. Ahogy elmormolta a f�lelmetes var�zsig�t, teste izzani kezdett majd egy hatalmas robban�s t�rt el�. A robban�s a s�rk�nyt teljesen elt�ntette. A kolosszeumot csaknem f�ldig rombolta �s az elrep�l� k�vek a k�rny�ket teljesen lepuszt�tott�k. Dilelnvern �g�si sebekkel a f�ld�n hevert �s m�r az �rny�k form�ja sem volt meg. Sosem hitte volna, hogy egy egyszer� minotaurusz felveheti vele a harcot. Vele, aki a t�rt�nelem hajnal�n m�r �lt, aki meg�lte a T�r�s nev� kataklizm�t. Al� becs�lte ellenfel�t. Digharn elindult fel�. Dilelnvern �szre vette �s felt�p�szkodott. �rezte, hogy var�zsereje teljesen elhagyta, t�l kimer�lt hogy id�zzen b�rmit. Annyira meglepte ez a hatalmas t�mad�s, hogy minden erej�vel a v�dekez�sre koncentr�lt �s teljesen kimer�lt. Digharn is f�radt volt, egy ilyen nagyhatalm� var�zslat teljesen lef�rasztotta �s n�mik�pp �t is megsebes�tette. H�t�n m�g par�zslott a b�r, ahogy a var�zslatt�l meg�gett. Kezei kormosak volta, a sz�r teljesen le�gett r�luk. Eg�sz test�t fekete koromfoltok tark�tott�k. Digharn f�radtan oda �rt Dilelnvernhez �s utols� erej�t felhaszn�lva hatalmas fejsz�j�vel lecsapott.. A v�ll�t tal�lta el, csaknem t�rzse k�zep�ig kett� ny�lt. A v�r patakk�nt folyt ki test�b�l. Szemei fennakadtak, �ssze rogyott �s meghalt. Digharn a gy�zelem m�mor�b�l feleszm�lve azon kapta mag�t, hogy melkas�ban sz�r� f�jdalmat �rzet. Akkor j�tt a felismer�s: M�g � azon volt elfoglalva, hogy t�mad�s�val meg�lje ellenfel�t, az v�dekezett... �s mellkason sz�rta a hatalmas minotauruszt. A fekete peng�j� t�r kih�z�sa nem bizonyolt k�nny�nek. Mintha t�bb sz�z kil�s lett volna. Digharnak v�g�l �ssze rogyott �s nem siker�lt kih�znia. Tudta, hogy s�r�l�se nem hal�los, azt is tudta, hogy a t�r nem neh�z. Ekkorra m�r azt is tudta, hogy a t�r m�reggel volt �titatva �s t�l k�s�n j�tt erre r�. M�r k�s� volt. �ssze esett �s meghalt. Hal�la pillanat�ban �rtette csak meg, a hatalomnak �ra van. Hal�l�nak h�re ment, ugyan �gy ahogy Dilelnvern hal�l�nak is. A keresked�k a s�t�t t�nd�kkel nem jutottak egyezs�gre, hogy mi is t�rt�nt, vajon a s�t�t t�nd�k harcosa �lte meg, vagy valaki m�s? V�g�l senki nem kapott fizetts�get. A darosi keresked�k a kir�lyt�l nem kaptak semmit, a t�nd�k pedig a keresked�kt�l... A Sarroton t�rzs ezen esem�ny�nek h�re ment, �gy egy kissebb belharc ut�na t�rzsek egym�snak estek. N�h�nyuk teljesen el is t�nt. Az egys�g�k megbomlott �s Sarroton v�rosa, t�rzse a porral lett egyenl�.

[1-1]